Jelenleg Magyarországon a kárt okozó fél biztosítójánál kell elintézni a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb) alapján járó kifizetést, de ennél ügyfél-barátabb a saját biztosítós – direkt – megoldás. Az e mellett és ellen szóló érveket vette sorra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján közzétett konzultációs anyagában.

Összetört járművek a IX. kerületi Kvassay Jenő úton, ahol egy kamion hátulról belerohant egy személygépkocsiba 2013. május 8-án.  A baleset során további három jármű ütközött össze, órákig állt a forgalom. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Illusztráció – MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A direkt kárrendezés lényege az, hogy a baleset károsultjának nem a károkozó biztosítójához, hanem a saját biztosítójához kell fordulnia.

Az ügyfél előnye az, hogy előre tudja, kár esetén hova kell fordulnia, és ez alapján tudatosan választhatja ki a kgfb-biztosítóját. Azt is tudja, hogy a biztosítójának érdeke őt jól kiszolgálni, különben nem nála fogja megújítani a szerződését.

Ezzel szemben jelenleg a károsult szerencséjén múlik, hogy kár esetén hova kell fordulnia, s milyen lesz a kárügyintézés színvonala.

A biztosító számára a fő előny, hogy a kárrendezéssel is magához tudja kötni az ügyfelét, tehát bővül az ügyfélmegtartási eszköztára. Ennél is fontosabb, hogy az ügyfél a kárrendezés színvonalát a díjban is hajlandó lesz elismerni. Emiatt a biztosítók nemcsak az árak leszorításában, hanem a minőség javításában is érdekeltek lesznek.

Hátránya a direkt kárrendezésnek, hogy költségei az ügyfeleket terhelik, így a díjak – a rendszer bevezetése előtti díjszinthez képesti – emelkednek. Költsége lesz a jobb szolgáltatásnak és a biztosítók közötti elszámolásnak is.

Jelenleg is végez direkt kárrendezést néhány biztosító, ha az ügyfél a kgfb-t és casco biztosítást is náluk kötötte.

Forrás: MTI (ghg \ gtr \ blz)
.

(Ezt a cikket 221 alkalommal tekintették meg.)

Hozzászólások